A hamburger receptje

2009.12.09. 01:33

Az igazat megvallva nem ez volt az eddigi legtúlszervezettebb utazásom. Mivel csak négy nappal az indulás előtt tudtam meg, hogy Hamburgba akarok menni, ezért még magamhoz képest is nagyon kapkodós volt az utolsó pillanat, hogy valamilyen Mitfahrergelegenheit-ot találjak, mert azért olyan Rathaus, kikötő meg Reeperbahn nincs, amiért én most kifizetném a szokványos közlekedési eszköz szokványos árát. Végül az indulás előtti napon kiderült, hogy lesz indulás, szóval lehet csomagolni. Mivel ez a szervezett stoppolás egy elég kötött műfaj, ezért nem lehetett úgy megoldani, hogy én is szombat délelőtt érkezzek, ahogy a többiek, hanem csak valamikor péntek estére tudtam elintézni. Ezért Nürnberg után megint úgy alakult, hogy az utcán kell éjszakáznom egyet, de ez nem zavart, mert szeptemberben is jó buli volt. Sőt még a Marci is vállalta, hogy beszáll a csövezésbe, így már határozottan jónak ígérkezett a dolog.  Amennyire kézenfekvő lett volna, hogy a hosszúnak ígérkező éjszaka előtt rendesen kialudjam magam, annyira sodortak az események az indulás előtti csütörtök este először a Stammtisch-re aztán egy blues bár érintésével az olasz fiesta bulira hajnalig. Igazolhatóbb okból, de Marcinak a másik csavargójelöltnek is hosszúra nyúlt a megelőző éjszakája, szóval pénteken mindketten kicsit gyűrötten vághattunk neki Hamburgnak.

Egy kis késést leszámítva az nem volt semmi gond az utazással. Ugye aki a hatodik ülést kapja, az a csomagtartóban utazik, így nagyon jót tudtam aludni a többiek táskáin. Öt óra hasítás után ott is voltunk a második legnagyobb német városban. Marcival 8 körül találtuk meg egymást a pályaudvaron, aztán kezdődhetett a Hamburg-maraton.

Szerencsére a németek az adventi időszakot jó sok Glühweinnal ünneplik, így a Weinachtsmarktokon az este elejék mindig találtunk egy-egy bögrényi gyógyírt a szárazság és a hideg ellen. A sok karácsonyi fénnyel a város sötétben is nagyon jól mutatott, meg elképzeltük, hogy majd másnap világosban is jól megnézünk mindent és akkor majd normális fényképeket is tudunk csinálni. Négy óra séta után egy neon fényekben úszó vurstliban kötöttünk ki, aminek az egyik meglepően csúnyán berendezett, kerti székes sörözőjében egy szilvalekvár ízű forralt bor mellett eldöntöttük, hogy nem erőltetjük tovább az éjszakai kultúrturizmus, hanem nekivágunk a Reeperbahnnak. Gyakorlatilag ezen az utcán koncentrálódik hamburg éjszakai életének legjava. Egy mini Amszterdam az egész. A night clubok, kocsmák, sex shopok, Sex Kinok köztük gyanús alakokból álló, illuminált tömeg örvénylik, a járda szélén pedig punkok tarhálnak. Ezek a helyek többnyire mind nagyon egyformák voltak, de a kínálat mindenhol Pazar volt. Még a Dél-Franciaországban olyan népszerű Duck Dick-et is megtaláltuk, de voltak csöcsös mamuszok és szado-mazo Barbie-k is. (A hírhedt Herbertstraße-t csak másnap ejtettük útba.)

 

Mivel sehogy sem akartuk kifizetni a Night Clubokba a beugrót, ezért úgy gondoltuk, hogy az is elég lesz, ha egy konszolidáltabb kocsmába eliszogatunk reggelig. Így keveredtünk be egy nyugisnak tűnő helyre, ahol egészen valószínűtlenül perverz dolgok vártak minket. A hely elég igényes volt. Tengerészes berendezés, még Unicum-ot is tudtunk inni. Az asztalunk egy hajótestben volt nem messze a tánctértől, ahol a többnyire 50 feletti törzsközönség egyszerre tombolt a Udo Jürgens-slágerekre, mint az I got a feelingre. Eddigi pályafutásom alatt azért már elég sok és sokféle kocsmát megjártam, de most a nagymamás smárolósnak egy teljesen új mappát kellett nyitni, mert a látottakat egyszerűen nem lehetett hova tenni. Ezek a nénik és bácsik valószínűleg nem jönnének különösebben zavarba egy erasmusos party-n sem. Persze voltak fiatalabbak is. Mellettünk egy 8-9 fős nőtársaság nyakalta lendületesen a tequillát. Közülük ketten a csajuk anyukái lehettek, ők vadul szemeztek a környéken ülő idős agglegényekkel, amíg a lánykáik az asztalon ugráltak.

Az környéken még túrázgattunk kicsit a kocsmák között, amíg világos nem lett…

Folyt. köv.

 

 fényképes bizonyíték

 nincs, mert csak tapéta-méretűben rakja be.

megcsodálható a mappámban, amíg nem szán meg valaki és töpöríti le :)

 

 

 

...

2009.11.18. 17:11

16:40kor Berlinben mar sötet van (mar egy ideje valszeg), hat miota lehet sotet Koppenhagaban..szoval Berlin. Berlinben most is eppen mindenfele tortenik, november 9en megünnepeltük, hogy leomlott a fal, ami a kovetkezoket jelentette:

  • rengeteg ember az utcakon, a Potsdamer Platztól a Spree-kanyarig
  • megtöbb rendor, akik bizonyara nosztalgiabol zartak le egyik pillanatrol a masikra a leheto leglehetetlenebb szakaszokon az utcakat. tenyleg at lehetett elni, hogy milyen, amikor az utcazar masik oldalan is csakugyanolyan emberek vannak, mint te, csak epp ö erre jonne te meg arra tartanal
  • egy hosszu dominosor, amit iskolasok, greenpeace, meg cegek festettek kölonfelere
  • Gordon Brown, Medvegyev, Merkel Angyalka, Clintonne, Sarko (akivel 2 nap mulva Parizsban olelkezett ossze a kancellarasszony a franciak masodik vh-s gyozelmet unnepelve) ill Nemeth Miklos&Lech Walesa szemelyesen tettek tiszteletüket, az elso 5 beszelt, utobbi ketto eldontotte az elso dominot
  • mauer-mob: elmeletileg az ehemalige fal helyen emberfalat akartak alkottani a szervezok, de nem volt teljesen sikeres az akcio
  • fenyek, utlezarasok, forraltbor, bratwurst, currywurst, hideg sor, cukorba/csokiba martott gyomolcsok es rengeteg esernyo, siro gyerekek, es mellettem: egy fiatal no, aki kb 10 percet beszelt telefonon egy uriemberrel, aki feltetelezesem szerint külfoldi diplomata lehetett aki eppen a ceremonian vett reszt valami olyan helyrol, ahol latni lehetett az esemenyeket. 10 perc alatt egesz szines sztorit sikerult megismernem.

A francia erasmusosok szerint Froban mar nagyon unjak a chute du murt, meg is ertem oket, itt is ezzel kezdodik 3 hete minden fr-ora. De a nemeteknel sem teljes az orom: sokan vannak, akik sokkal rosszabul ereztek magukat az omlas utan, mint annakelotte: munkanelkuliseg, csak piacnak kellettek, nem becsultek meg oket, leszoltak a multjukat (=fujj DDR, ami meg persze ertheto is, nade ok abban eltek ugye..). elmenybeszamolok: http://einestages.spiegel.de/external/ShowAuthorAlbumDiscussion/a5425/l0.html#8035 (LotharSteinmüller!).

Es megint langokban all Nemetorszag, ma lattam Sanyi posztjat a fbon, szoval nem csak a szokasos berlini orultkodes (pl. egy heten belul 2 greenpeaces tuntetesbe is belefutottam, egybe a Szekesfovarosban, egybe meg Potsdamban..). Itt 4 vagy 5 egyetem nem bir a seggen maradni. Tudni kell, h Berlinben max 250€ a felevente befizetendo osszeg, amibol 150 a helyi a bvg-e, 50€ (igen ez igy nem jon ki: en 202,68€t fizettem ha jol emlekszem, de masutt 239et olvastam) pedig a mindenhato studentenwerke (olcso menza, kollegium, diakmunkaszovetkezet, szocialis, pszicho es csaladi tanacsadas).

 

 

 

 

 

 

 

 

A honap legszemelyesebb elmenye azonban a Grimm-Zentrum a maga teljessegeben. Ez egy oooooooooooooriasi konyvtar, megis szellos es majd akkor tudok targyilagosan beszamolni rola, hogyha nem leszek a kozeleben (epp az egyik belso teraszan[!] potyorgok).

bis bald (Mlles et M a Paris)

/

bis Weihnachten (Hölgyek es Urak otthon)

 

Jenertal.

Csak vicceltem!:) [De van egy villamos megálló, amit így hívnak.] A jénai tálat egész Németországban Jenaer Glas-nak hívják, és van saját honlapja: http://www.jenaer-glas.com/index2.htm

Egy nyugtalanító kérdéssel kevesebb!

Also, Jéna Thüringiában van, és a tartomány egyik legnagyobb városa, ami elég aggasztó a tartományra nézve, hiszen csak 100 000 élnek itt. A városnak 3+2 nagy dobása van:

1. A Planetárium, ami a világon az első ilyen intézmény, és összefügg a 2. ponttal. (na ez tényleg nagyon-nagyon király, persze kicsit zavar a 8€ belépő, de megéri, mert nem csak a csillagokat lehet megbámulni, és nembolondnak lenni, hanem a budapesti lézerszínházhoz hasanló audio-vizuális élményekben lehet részesülni. Ha meg szeretnétek tekinteni a csillageseményeket, pl itt megtehetitek: http://www.planetarium-jena.de/

2. A Carl Zeiss GmbH. Carl Zeiss itt lakott Jénában, így nyilván volt ideje okos dolgokat kigondolni, megalapította a saját vállalatát, és most a világ egyik vezető cége az optika és optikai elektronikai műszerek területén. Ahogy lenni szokott azért persze a cégvezetők tök jófejek és csinálták egy Optisches Museumot. Szép!

3.Az egyetem. Nem akarom túlragozni: a németek szerintem nem tudnak jól élni, de tanulni és dolgozni nagyon is. Az egyetemen egyszerűen minden jó, az egész egy nagyon jó minőségű szolgáltatás: jók az előadások, olyan kivetítő van,amihez kamera van, és veszi a tanárt és egyidejűleg óriási méretben ki is vetíti a gyönyörű előadóban, ami mellesleg tele van, jó a könyvtár, jó a menza, jó a kollégium, és annyi féle sportkurzus van, mint az elte-n és a Tf-en együtt.

+1. Az egyetemnek van egy Botanischer Gartenje. Ott van egy házikó, ami a trópusi klíma növényzetét modellezi, és ott van egy kis tó, és a partján le lehet ülni olvasni, és meleg van, és nem esik. (mert itt egyébként mindig esik)

+1. az itt élő 100 000 emberből 25 000 egyetemista. - sok a kávézó, meg a beülős hely /Hinweis: kávét főzni nem tudnak, a sör viszont finom.

van még egy színház, ami experimental, és ami itt is a minimum furcsa szinonimája.

viszont tőlünk 20 kmre fekszik Weimar, ami egy hihetetlenül gyönyörű kis város, 3 elképesztő múzeummal (Schiller, Goethe, Bauhaus) és egy nagyon jó színházzal. És egyébként is nagyon jó a hangulata, és nagyon tetszik.

Múlt hétvégén elstoppoltam Drezdába, ami már egy nagyváros, és rengeteg látnivaló van, aki különösen rajong a barokkért, annak egy tökéletes úticél.

Voltam még Prágában meg Brnoban, ez a Csehország ez még mindig nagyon szép, és sokkal kedvesebbek, mint a németek, szerintem a sör is jobb, a kaja biztosan, az idő is jobb, és Prága most meggyőzőtt,pedig amikor először voltam nem tetszett, de most annyira kedves, meghitt, szép volt, persze honvágyam is lett tőle, annyira emlékeztetett Bpre.

Tegnapelőtt voltunk Eisenachban, ami fölött Wartburg vára emelkedik, és én ennél szebb várat még soha nem láttam. Teljesen ép, úgy van,mint ahogy a 12-14. században volt. És érzi az ember,hogy ott valamikor TÉNYLEG azok a kis középkori emberek járkáltak. elképesztőek a falak, a fűtés megoldások, a bizánci mozaikok, a kilátás.

Viszont ezek a németek...még jó,hogy rengeteg külföldi van. Meglepően körülményesek. Itt tanultam meg, hogy mit jelent igazából az a kifejezés, hogy az események végtelen láncolata. idézet következik az egyetem honlapjáról:

    • Register at the International Office (get your preliminary Student ID)

    • Make a contract for your room/flat (amihez kellett az ideiglenes diákig.)

    • Register at the local City Registration Office (amihez kellett, az előző szerződés)

    • Register at the local Foreigners' Office (only Non-EU-citizens)

    • Open a bank account (free fro students, necessary for paying rent) (ami az internethez is kellett)

    • Take out haelth insurance, hand in your European Health Insurance number. (nem tudni miért)

    • second visit at the International Office (get your regular Student ID) amihez, az előző pontokban említett dolgok mindegyik kellett.

    • Register at the  Computer Centre (ezt csak az előző pontban megszerzett végleges diákkal lehetett.)

    • Enrol for courses, build your time table (ehhez kellett az előző pont során megkapott itteni Etr kód)

    • Register at your faculty's computer facility, so that you can access the materials submitted by your professors. (ehhez iskolalátogatási kellett, amihez a 7. és 8. pontoknaknak kellett erfüllt werden.)

    Van itt még Bratwurst, a közelben Erfurt, jól főző Mitbewohner, thüringai erdő, 3 szórakozóhely, 5 stammtisch, rengeteg ember.

    Ebben a hónapban reményeim szerint utazgatni fogok, a hónap végén pedig haza kell mennem zhzni... úgyhogy bis bald! :)

Bibó dappertutto!

2009.10.26. 23:04

Vagyis Bibó mindenhol. De tényleg! Még Sienában is! Dio mio! Incredibile!

 

Specialitásuk a harkálynyál-koktél.

süti beállítások módosítása